2011. november 18., péntek

Péntek az én napom...


Péntek van, a hét utolsó sulis napja. Ma végre hátradőlhetünk, hallgathatjuk a Bartók rádiót, tanulás helyett Liszt életrajzot olvashatunk. Jól hangzik, nem? Miután kipihentük magunkat, jöhet a munka. Szerencsére olyan munka ez, amit szívesen és örömmel csinálunk - megoldjuk a vándorélet feladatait. Nagyjából így néz ki egy hétvégi program. Pénteken természetesen mindenki be van zsongva, mert jönnek a pontok. Ez a péntek a szokottnál is nagyobb izgalomban telt, hiszen tudtuk, ha hazaérünk, ma két forduló pontszámait is láthatjuk. Dézsi Fruzsi a buszon már alig tudott nyugton maradni a nagy izgalomtól, Oros Petra lerágta a maradék kis körmét is, Ács Fruzsihoz pedig szinte hozzá sem lehetett szólni, különben igazi sárkánnyá változott.



Nem hittük, hogy fokozódhat még az izgalmunk, de mikor megnyitottuk a vandorelet.hu-t, újra elfogott minket a várakozással teli feszültség. Vettünk egy mély lélegzetet és rákattintottunk a pontszámok gombra. Mikor láttuk az eredményeket, nem tudtuk, hogy mit is kéne éreznünk. Jó pontszámokat kaptunk, mint mindig, de valahogy mégis jobbra számítottunk. De lehet, hogy ez így van jól, hiszen így még jobban ösztönözzük egymást a munkára.


 Dézsi Fruzsit ma délután felhívta Oros Petra, hogy a nővére már teljesen ki van borulva amiatt, hogy Petra zenelejátszójában állandóan Liszt-muzsika megy.  De mivel Petra többi családtagja ugyancsak Liszt rajongója, a nővére hamar le lett szavazva.
Ács Fruzsi húga még csak második osztályos, s Fruzsi gyakran szokott vele gyakorolni. Ma délután például azt a gyakorlatot iktatta be a tanulásba, hogy a húgának diktálás után le kellett írnia Liszt néhány levelét, a matematikát pedig úgy ismételték, hogy a Liszt életében fontos szerepet játszó évszámok számjegyeivel játszottak. A húg persze ezt egy cseppet sem bánta, hisz belé lett nevelve a Liszt iránti szeretet.
Bucsi Fruzsi és Gergő ma ének órán elvből nem voltak hajlandóak Brahms-zenét énekelni, hiszen mint tudjuk, nem igazán jött ki Liszttel - s ez nagyon, nagyon enyhe kifejezés.
Dézsi Fruzsi pedig kiélte kreativitását, s félig azért, hogy szórakoztassa a csapattársait, félig azért, hogy le tudja tesztelni őket ( a csapattagok nagy része szerint megint fel buzdult benne a hajcsári vér) tudásukat illetően, összeállított egy Liszt Ferenccel kapcsolatos rejtvényt - így kiderül, hogy ki nem olvasta el a saját részét...

Előttünk áll még egy egész hétvége, és kétség sem férhet hozzá, hogy ez a két nap is a Liszt-imádat jegyében fog eltelni, hiszen immár javíthatatlanok vagyunk ilyen téren...
Bucsi Fruzsi meg is jegyezte az egyik este, hogy nagyon sajnálja, hogy nincs olyan éjszakai szórakozóhely, ahol Liszt zenéjét játsszák, hiszen ő mindennél jobban szereti a testét a zeneszerző alkotásaira ringatni... Annyi azonban biztos, hogy a péntek a mi napunk, a testünket Lisztre hangoljuk... ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése