Csoda történt!

Szerda van, és már HÁROM feladat KÉSZ. Hangsúlyozom: HÁROM!!! Csoda történt! Talán a Lisztománia uralkodott el teljesen rajtunk, vagy a verseny végének közeledte sarkallt minket arra, hogy még buzgóbban belevessük magunkat a munkába. Mi minden esetre az első alternatívára tippelünk, s ezt alátámasztja az is, hogy a mai napunkat (IS) teljességgel kitöltötte a zeneszerző, hiszen nincs nap Liszt nélkül.
Dézsi Fruzsi lelkében egész nap buzgott a Liszt iránti imádat, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az egyik füzetének belső lapját teleírta a zongorista nevével, és öhm, minden más egyébbel...

Az, hogy már feladatainknak több mint fele kész, nem azt jelenti, hogy jólesően hátradőlünk és lógatjuk Liszt zenéjére táncolgató lábainkat, s a zeneszerző izgalmas, emelkedett, gyönyörű darabjait hallgatjuk miközben Alan Walker köteteit olvassuk, immáron tizedjére (hisz annyira izgalmas, hogy egyszerűen NEM BÍRJUK LETENNI! ) - bár ez maga lenne a Kánaán.
Petra ma is nekilátott a szobor folytatásához, s a készülő műnek az egész kollégium a csodájára jár. Az elmúlt egy órában már többször is berontottak azzal, hogy Lisztet akarják látni most azonnal, s mikor meglátták a szobrot, kanárisárgává változott az arcuk irigységükben, hiszen ki ne akarna magának egy saját Lisztet?

Gergő - akinek ma van a neve napja, s ezúton szeretnénk neki SOK BOLDOG NÉVNAPOT kívánni  - továbbra is teljesen bele van temetkezve a hanganyagokba, s időnként felpattan a számítógép elől, s rögtönzött táncelőadást tart nekünk.
Ács és Bucsi Fruzsinának pedig annyira az eszét vette a zeneszerző imádata, hogy egész nap másról sem tudnak beszélni - csak Liszt és Liszt és Liszt. (Igazából Petra és Dézsi Fruzsi teljes mértékben megérti őket, de Gergő csak a fejét fogja: Lányok!)
Holnap énekből dolgozatot írunk mindannyian, a téma a romantika, de erre eszünk ágában sincs készülni, hiszen ebben annyira otthon vagyunk, amennyire emberek még nem voltak... :)

Minden esetre, mi nagyon izgulunk már a verseny kimenetele miatt, s a versenyzés öröme napról napra csak fokozódik, akár csak az elménkben dúló Lisztománia...